2015. augusztus 2., vasárnap

1. Fejezet

Sziasztok! Meg is érkezett az új változat 1. Fejezete! Nagyon rövid lett, legközelebb mindketten igyekszünk hosszabbakat írni :) Reméljük tetszik nektek! Aki elolvasta, nagyon szépen kérjük, hagyjon maga után egy pipát, vagy egy kommentet. Jó olvasást!


Johanna & Katniss







Christina


MÁRC. 31:



Kedves naplóm!


Nem tudom miért pazarolok erre a megszólításra energiát. Nem neveznélek naplónak. Inkább gondolatmegörökítőnek. Vagy napi-eseményfüzetnek. Legközelebb majd így kezdem. Ezt is csak azért írom le mert ez egy gondolatmegörökítő füzet. Mindegy. Ma Rose "megvigasztalása" után kulcsra zártam magam mögött a szobám ajtaját. Nem túl nagy helyiség. Van benne egy asztal meg egy szék, egy üvegajtós szekrény a ruháknak, egy ágy és minden másnak ott vannak a polcok. Az őszinték semmit sem rejtegetnek így szinte minden ajtó üveg, kivéve a gyerekszobák ajtaja. Az fából van. A választási ünnepség után, aki a családjával marad, annak ki kell cserélni üvegre.Ez tudom senkit nem érdekelne, de mivel őszinte vagyok (és mivel ez egy gondolatmegörökítő füzet) ezért ezt is leírom. De nem vagyok teljesen az, mert naplót írok. Pedig nem lenne szabad rejtegetnem semmit. És mégis csinálom. Most inkább mással kéne foglalkoznom nem pedig a titkaimmal. Mondjuk azzal amit Rose mondott.
Hogy is volt? Á nem gondolkozok ezen mert még megfájdul a fejem. Egyébként se jut eszembe. És a tesztre se gondolok. Az ok ugyan az. A fejfájás. Ha sokat töprengek valamin attól elkezd fájni. Csak sajnos az a gond hogy ÁLLANDÓAN az alkalmasságin jár az agyam. Megint arra gondoltam és tessék, máris fáj. Lüktető érzés, ez még csak az eleje. Aztán hasogat, majd olyan, mintha tüket szúrták a homlokomba és hasonlók (ez se izgatna senkit, jól tudom). Ezért is tartok fájdalomcsillapítót a naplóm mellett. Hát ezt se lenne szabad. Ezért nem vagyok vérbeli őszinte. Kényszerítette magam hogy másra gondolják ne pedig a titkaimra (megint). De most be kell az írást fejeznem mert már hallom anyu lépteit. És ő kiszúrja mikor alszok és mikor nem.


VÉGE

Megjegyzés magamnak: Legközelebb NE nevezzem ezt a füzetet naplónak!




Rose


Március 31.- SZÜLINAPOM VAN!


Drága egyetlen (nincs több) naplóm!



Most biztos az képzeled, örülök, mert szülinapom van, ajándékokat kaptam, nem is keveset. De a helyzet koránt sem ilyen fényes. Kaptam egy okosteló nevezetű művelt találmányt, egy fehér fülhallgatót, egy csomó új ruhát, meg persze ezt a naplót. Nem terveztem, hogy elkezdem, de valakinek muszáj elmondanom, hogy mi történt. Egyelőre a bulin csak a családom, meg Jack Kang családja vett részt. Már ami megmaradt belőle... A legnagyobb lánya átállt az önfeláldozókhoz. A legnagyobb fia a bátrakhoz állt át, és a beavatás alatt a vonat alá esett. A másik lánya meghalt betegségben. A felesége egy vagy két hónapja nyomtalanul eltűnt, és fogalmunk sincs, hol lehet. Csak két Kang fiú maradt. A kb. 8-10 éves Roger Kang. Oda van Christináért. A másik Ben Kang, 16 éves. Szuper okos, irtó ügyes, borzasztóan sportos, és félelmetesen jóképű. Minden lány odavan érte, és ez alól én sem vagyok kivétel. De ez SZIGORÚAN TITKOS! Csak Christina, a nővérem tud róla. Elmondtam neki, mire ő bevallotta, hogy tetszik neki valamelyik művelt fiú a sok közül. Mindegyik olyan egyforma! Az önfik (önfeláldozó rövidítve, ez rövidebb) is ugyanolyan megkülönböztethetetlenek, meg a bátrak is. A barátságosak színesek, a saját csoportom tagjait meg azért meg tudom különböztetni. De vissza a problémára, melynek neve: ELFAJZOTT. Furán hangzik, mi? Vacsi után kimentem sétálni, és véletlenül találkoztam Bennel. (Véletlen volt, világos?!) Ketten sétáltunk, mikor meghallottuk, hogy Kang meg apa vitatkoznak valamiről. Megálltunk hallgatózni. Kang elmélete a következő: A feleségét megölte Jeanine Matthews, a műveltek vezetője, aki kicsit több időt fordíthatna a ruházkodására, meg a hajára (saját vélemény), mert Eleanor Kang elfajzott volt. Ha jól értettem, az az elfajzott, aki több csoportba is beleillik. Éés, akkor az én drága apám közölte, hogy én tutira elfajzott vagyok. Tehát kb. bármelyik pillanatban lazán kinyírhatnak. Neem, nem félek, csak halálosan megijedtem! Ez ám a szülinapi ajándék! Éés, az este tökéletes befejezéseként Ben közölte, hogy egy bizonyos lányt meg akar védeni, és szívesen meghal, ha biztonságban van. Ezt persze előttem, mert miért ne?! Hogy világos legyen: Ben halálosan szerelmes egy elfajzott lányba, én meg halálosan szerelmes vagyok belé! Berohantam ide, a szobámba, és ki se mentem, amióta itt vagyok. Aztán jött Christina, akinek a kedvéért eljátszottam, hogy iszonyúan szomorú vagyok. Szomorú vagyok, de nem annyira. Igazából addig sem a saját problémáival foglalkozik. Nem mondja, de látom, hogy fél a csoport választástól. Nem értem miért, sokkal jobb őszinte, mint én. Én is az lennék, csak túlságosan szeretek színészkedni. Most elment, én meg alvás helyett írok. De most abbahagyom, mert anya jön, és el kell játszanom egy alvó jókislány szerepét.


VÉGE

Napi összefoglaló: Szülinapom volt, kiderült, hogy elfajzott vagyok, meg akarnak ölni, a szerelmem másba szerelmes. Kihagytam valamit?

Megjegyzés magamnak: Ben egyfolytában Rosienak hív. Párbeszéd:
- Szia Rosie!
- Rose
- Tökmindegy. Szóval szia Rosie!-
Hát nem irtó cuki?! De. Az.